Ismeretterjesztes

Születések: Az Univerzum
A sorozat korunk legaggasztóbb és legcsodálatraméltóbb természeti jelenségeinek ered a nyomába a tudomány és a technika modern eszközeivel felszerelkezve. A Világmindenség legalapvetőbb építőelemeinek jelentős része megtalálható egy pohár vízben. Természetesen közéjük tartozik az ősrobbanás egyik legfontosabb ?terméke?, a hidrogén is. De milyen utat futott be ez az elem, míg a víz alkotóelemévé vált? A film kutatók ezreit segíségül hívva csillagokon, galaxisokon, felrobbanó szupernovákon és hatalmas gázfelhőkön keresztül egészen a poharunkban csillogó vízig követi a hidrogén nyomát ? sőt még azon túl is, hiszen felteszi a kérdést: milyen szerepet tölthet majd be ez az elem a jövőben?

Születések: A Naprendszer
A jelenleg leginkább elfogadott elmélet szerint a Naprendszerünk, a már korábban említett, forgó, "csomósodó", csillagközi gáz- és porfelhőből jött létre.A gravitációs tere összehúzta, aminek következtében, mint egy forgó táncos esetében, aki kezeit behúzza, gyorsulni kezdett forgása (ld. a képen.) Eközben a "derék" tájon anyagkiáramlás indult meg, ami szétválasztotta egymástól a Nap ősét és a bolygók anyagát. A Nap közelében az összetapadt porszemekből a Föld típusú-, távolabb, a gázokból a Jupiter-típusú bolygók fejlődtek ki.

Pusztuló Univerzum
Az űr legtávolabbi sarkaiban állandó háború dúl két erő között, melyek oly hatalmasak, hogy végül akár az egész univerzumot elpusztíthatják. Egyes tudósok egyenesen odáig mennek, hogy a ?sötét anyagként? és ?sötét energiaként? ismertté vált háborús felek ellenségeskedése akár a világegyetem atomjaira hullását eredményezheti. Míg a kutatók a világ végét korábban egy ?nagy összeroppanásként? ? afféle anti-ősrobbanásként ? vizionálták, mely során az univerzum eredeti méretére zsugorodik össze, a sötét anyag és a sötét energia felfedezésével elméletük megdőlni látszik. Egyes csillagászok ma úgy vélik, hogy amennyiben a sötét anyag kiegyenlíti a sötét energiát, az univerzum lassan kitágul, a csillagok fűtőanyagukat felélve fokozatosan elhalványulnak, s a világegyetem egy hideg, sötét, élettelen hellyé válik. Más kutatók sokkal drámaibb véget jósolnak: forgatókönyvük szerint a sötét energia fokozódó sebességgel tovább tágítja az univerzumot, és ? erősebb lévén a gravitációnál ? végül az egész világegyetemet alkotóelemeire bontja. Az biztosnak látszik, hogy az univerzum pusztulása még messze van ? akár 50 milliárd év is eltelhet a nagy pillanatig ?, arról azonban tudósberkekben változatlanul tovább folyik a vita, hogy a világegyetem miként keletkezett ? és miként fog elpusztulni.

Pokoli bolygók
Képzeljük el, hogy egy képzeletbeli járművel körberepüljük a Jupitert, majd megpróbálunk eljutni a bolygó magjához. Célunk, hogy olyan helyet találjunk, amely ? akár ideig-óráig ? alkalmas lenne az ember életben tartására. Vajon sikerrel járunk?

Napviharok
A szuperflerek a naptevékenység legfontosabb jelenségei közé tartoznak, hisz e mágneses robbanások energiája több milliószorosa is lehet az atombombákénak. Ráadásul e látszólag távoli eseményeknek gyakorlati kövekezményei is lehetnek ránk, emberekre nézve, lévén egy-egy ilyen flert követően bolygónk környezetében kimutathatóan megnő a Nap felől érkező nagyenergiájú sugárzások intenzitása. De vajon kell-e tömeges kihalástól tartanunk a Nap zabolátlansága következtében? A film a napi szuperflerekkel kapcsolatos múltbeli és esetleges jövőbeli földi eseményeket elemzi a legújabb tudományos adatok ismertetésével és felhasználásával.

Napenergia
Lehet, hogy a Nap fogja megmenteni az emberiséget a maga okozta globális felmelegedés okozta katasztrófától? Világszerte tudományos műhelyek egész sora kutat olyan ? eddig feltáratlan ? mechanizmusok után, melyeken keresztül a folyamatosan változó Nap hatást gyakorolhat a Föld klímájára. Vajon mit hoznak számunkra a jövőben az olyan égi jelenségek, mint a kozmikus sugárzás, a napszél, vagy éppen a ciklikusan erősödő-gyengülő napfolttevékenység? A sorozat korunk legaggasztóbb és legcsodálatraméltóbb természeti jelenségeinek ered a nyomába a tudomány és a technika modern eszközeivel felszerelkezve.

Megállíthatatlan üstökösök
A sorozat korunk legaggasztóbb és legcsodálatraméltóbb természeti jelenségeinek ered a nyomába a tudomány és a technika modern eszközeivel felszerelkezve. Az üstökösök, Naprendszerünk eme misztikus ködbe burkolódzó utazói, hosszú ideje foglalkoztatják az ember fantáziáját. Vajon honnan származnak? Valóban hozzásegíthetnek Naprendszerünk keletkezésének jobb megértéséhez? Mi a valóságalapja annak az elméletnek, mely szerint ők hozták az életet a Földre? És annak, hogy ők lehetnek a földi élet kioltói (is)? A film a földi, valamint az egyre szaporodó világűrbeli megfigyelések alapján megkísérel tudományos alapossággal válaszolni e talányos kérdésekre.

Irány a Jupiter!
A mintegy 140 ezer kilométer átmérőjű, főként hidrogén és hélium alkotta Jupiter egy igazi óriás, 63 holdjával kis túlzással afféle ?miniatűr naprendszernek? is nevezhető. A lenyűgöző méretek azonban egyéb szélsőségekkel és furcsaságokkal is együtt járnak a Jupiter esetében: felszíne felett hol gigantikus, több száz kilométer magas vulkáni felhők gomolyognak az ég felé, hol meg Föld-nagyságú, több évszázados élettartamú viharok tombolnak lenyűgöző erővel ? a jeges felszín alatt pedig mindeközben furcsa mozgások zajlanak, az élet esetleges jelenlétét sugallva a tudósok számára? És ha a Jupiter ígéretes kutatási terep az ember számára, Európa nevű holdja maga a beteljesülés, hisz ? immár bizonyítottan ? folyékony víz található a felszínén! A filmben izgalmas űrutazásra indulunk a Jupiterhez és holdjaihoz a Galileo űrszonda segítségével.

Hawking univerzuma
Stephen Hawking a világ egyik leghíresebb tudósa. Súlyos idegrendszeri betegsége következtében azonban szinte teljesen mozgásképtelen: nem tud járni, beszélni és írni, a világgal csak egy különleges számítógépes program segítségével tartja a kapcsolatot, mely apró ujj- és szemmozdulatait szavakká alakítja. Hawking azonban ilyen körülmények között sem mondott le a világmindenség titkainak megfejtéséről. Honnan jött az univerzum és hova tart? Mi az idő természete? Eljöhet valaha a pillanat, amikor véget ér a percek folyása? A film Hawking elméleti fizikusi pályafutásának legfontosabb eredményeit veszi sorra, az ősrobbanás bebizonyításától egészen addig a felismerésig, hogy a fekete lyukak nem tökéletesen ?feketék?, így hosszú távon az elpárolgás és eltűnés veszélye fenyegeti őket...

Földönkívüli élet
A sorozat korunk legaggasztóbb és legcsodálatraméltóbb természeti jelenségeinek ered a nyomába a tudomány és a technika modern eszközeivel felszerelkezve. Vajon az ember az egyedüli intelligens faj az Univerzumban? Az epizód olyan tudósokkal ? és persze elméleteikkel ? ismerteti meg a nézőt, akik szerint ez nem így van, és az igazi kérdés ma már nem az, hogy létezik-e élet a Földön kívül, hanem az, hogy mikor kerülünk vele először kapcsolatba. De vajon tudományosan mennyire megalapozottak ezek a feltételezések? Az epizód megkísérli szétválasztani a komoly kutatási eredményeken alapuló tényeket a tudományos fantasztikumtól?

A Hold rejtély
A sorozat korunk legaggasztóbb és legcsodálatraméltóbb természeti jelenségeinek ered a nyomába a tudomány és a technika modern eszközeivel felszerelkezve. Vajon miként festene a földi világ, ha a Hold nem keringene a bolygónk körül? Igaz az a meglepő elmélet, mely szerint ebben az esetben nem alakulhatott volna ki élet a Földön, mivel klímánkat elviselhetetlen szélsőségesség jellemezné? És milyen szerepet tölt be a Hold az olyan ma is létező természeti katasztrófák kialakulásában, mint a földrengések vagy a vulkánkitörések? És ami talán a legtöbbeket érdekel: milyen hatása van ennek a misztikus égitestnek az emberi viselkedésre? A tudósok szerint a Holdnak jóval nagyobb szerepe van a földi folyamatok alakításában, mint ahogy azt eddig gondoltuk?

A Hold nélküli élet
A filmben drámai hírről értesülünk: a Hold lassanként elhagyja Föld körüli pályáját. De vajon milyen következményekkel jár ez az emberiségre nézve? Igaz, hogy égi társunk híján katasztrófáknak nézünk elébe? Milyen lesz a földi élet Hold nélkül?

Morgan Freeman: A féreglyukon át; A fekete lyukak rejtélye (2010)
Az Oscar-díjas színész, Morgan Freeman a producere, a házigazdája és a narrátora a Discovery Science legújabb sorozatának, amely a világegyetem legnagyobb rejtélyeire keres magyarázatot. A “Morgan Freeman: a féreglyukon át” című sorozat az univerzum nagy kérdéseire koncentrál. Egyedül vagyunk-e a világegyetemben? Honnan származunk? Van-e élet más bolygókon? A sorozat a NASA és különböző magánvállalatok legfrissebb eredményeit, valamint a tudósok és a kutatók legújabb elméleteit felhasználva vizsgálja meg a fekete lyukakhoz, a bolygók gyarmatosításához, illetve a húrelmélethez kötődő teóriákat. A világűr megszállottjának társaságában rácsodálkozhatunk a valóságra, ami bolygónkat körülveszi. Az aktuális rész ismertetője: A fekete lyukak a világegyetem legnagyobb sűrűségű objektumai. A csillagászok szerint több milliárd van belőlük, és elképzelhető, hogy a valóság csupán egy hatalmas hologram.

Kozmikus szörnyek; Fekete lyukak
A film egy gigantikus fekete lyuk mélyére kalauzolja el a nézőket nagy teljesítményű teleszkópok segítségével. Útközben megelevenednek szemeink előtt a világegyetem első napjai, végignézzük, hogy a végtelen por- és gázfelhőből miként alakulnak ki az első csillagok, és tanúi lehetünk az egymás útját keresztező galaxisok rendszeres ütközéseinek is. Tartson velünk a Tejútrendszer központjába – és a régmúltba!

Élet a holdon amit a kormány eltitkol
Azon semmi kétség sincs hogy a holdra mentünk, leszálltunk ott. Ez a film arról szól , ami várt ránk, amikor oda értünk és a hazudtak azért hogy rejtsék el azt, amit megtaláltak. A holdkutatók és nyomozók, akik megjelennek ebben a filmben, tényeket fednek fel, amiket több mint negyven éven keresztül elrejtettek tőlünk. A tények ugyanakkor meg fognak rázni téged és meg fognak hökkenteni téged. Megkérdezheted magadat, hogy ezeket a hazugságokat miért tették éveken át!