Ismeretterjesztes

Születések: Az óceánok
Az régóta ismert tény, hogy a Föld felszínének mintegy 70%-át tengerek borítják, arról viszont máig vitatkoznak a tudósok, hogy ez a hatalmas mennyiségű víz miként került a bolygónkra. Korábban általánosan elfogadott vélemény volt, hogy a Naprendszer külső, hideg régióiból érkező jeges üstökösök az életet lehetővé tevő folyadék forrásai, ám egy, az 1980-as években tett felismerés megcáfolni látszik ezt az elméletet: kiderült, hogy az egykor nagy számban becsapódó üstökösök és a Föld vize kis mértékben ugyan, de különbözik egymástól. A tudósok tehát kezdhették előlről a teóriagyártást. A legújabb elméletek szerint bolygónk vize több különböző forrásból származik, ami figyelemreméltó fejlemény: ha igaznak bizonyul, jelentősen megnő az esélye, hogy más bolygón is folyékony vízre bukkanunk ? folyékony vízre, ami az élet egyik alapkritériuma?

Olvadó gleccserek
Földünk légköre egyre melegebbé válik. A mérések kezdete óta észlelt 11 legmelegebb évet 1990 óta regisztrálták a meteorológusok. Mindennek az egyik ? már javában zajló ? következménye a gleccserek fokozatos eltűnése. A film az olvadás sebességét és az általa érintett területek nagyságát igykszik felmérni a Föld különböző tájain, Alaszkától egészen az Antarktiszig. És mivel a klímaváltozás következtében a kutatók mintegy 30-90 centiméteres tengerszint-emelkedést prognosztizálnak a század végéig, a műsor New Yorkba és Velencébe is ellátogat, hogy megtudja: a szakértők szerint ezekre a ? tenger szeszélyeinek fokozottan kitett ? városokra milyen jövő vár, ha a jelenlegi ütemben folytatódik a globális felmelegedés?

Mélytengeri világ
A mélytengerek titokzatos világa ősidőktől fogva foglalkoztatja az emberi képzelőerőt, mely népcsoporttól függetlenül különös lényekkel és lenyűgöző jelenségekkel népesíti be ezt a megközelíthetetlen élőhelyet. A filmből most kiderül, hogy fantáziánk ezúttal szegényesnek bizonyult, hisz a bravúros felvételek egy olyan világba kaluzolnak, ahol pusztító vulkánok tombolnak, ahol a hőmérséklet helyenként az ólom olvadáspontját is meghaladja, és ahol gigantikus cunamikat kiváltó földrengések pattannak ki. Később elhaladunk a Föld leghosszabb hegylánca mellett, találkozunk a világ leghosszabb élőlényével, vetünk egy pillantást a Titanic roncsára, és végül megérkezünk a végtelennek tűnő abisszikus síkságra, mely egykor élt cethalak millióinak földi maradványait őrzi.

Haragos ég
A sorozat korunk legaggasztóbb és legcsodálatraméltóbb természeti jelenségeinek ered a nyomába a tudomány és a technika modern eszközeivel felszerelkezve. A szél egy láthatatlan, nehezen megszelidíthető erő, mely adott esetben tájakat formál át, épületeket rombol le, és életeket olt ki. De vajon mekkora a valaha mért legnagyobb szélsebesség? Mit tehetünk a szélviharok által okozott károk csökkentéséért? És az észak-amerikaiaknak a viharok melyik válfajától kell jobban tartanunk: a rendkívüli szélsebességű tornádóktól, vagy a hatalmas kiterjedésű hurrikánoktól? Az izgalmas sorozat ezúttal is egy sokak életét befolyásoló természeti erővel ismerteti meg a nézőt.

Föld a víz alatt
Képzeljünk el egy olyan világot, amelyben a világtenger szintje hét méterrel magasabb a mainál, és ahol a parti síkságokat a rajtuk épült nagyvárosokkal együtt víz borítja. Egyes tudósok szerint ilyen jövő vár az emberiségre. De vajon tudományosan mennyire megalapozott ez a borulátó jövőkép? A filmben Grönlandra látogatunk, ahol Konrad Steffens professzor nem csak a gleccserek olvadási ütemét figyeli hosszú évek óta, de a ? jövő jobb megértése érdekében ? múlt klímaváltozásaival kapcsolatban is fontos adatokat gyűjt?

Erőtér a Föld körül
A Föld körül létezik egy láthatatlan mágneses erőtér, a magnetoszféra, mely nélkül a napszél rövid idő alatt végezne bolygónk légkörével, az élet mai formáit pusztulásra ítélve. Súlyos zavarokat azonban nem csupán az erőtér gyengülése, de akár a pólusok felcserélődése is okozhat. Vajon egy ilyen váltást túlélhetne a légkörünk ? és vele együtt az emberiség? Egy pillanatig se gondoljuk, hogy ez öncélú, tudóskodó kérdés, mert efféle mágneses pólusváltás már számtalanszor előfordult a Föld története során?

Az élet eredete nyomában
Jelenlegi ismereteink szerint az élet kizárólag földi sajátosság. De hogyan keletkezett? És miért pont itt fejlődött ki? Míg egyes tudósok elméleti úton vagy laboratóriumok mélyén keresik a választ, mások kinn, a terepen kutatnak a megoldás után: hawaii tűzhányók hamujában, grönlandi gleccserek jegében, ausztráliai meteoritok anyagában? Az izgalmas dokumentumfilm neves tudósokhoz csatlakozva igyekszik felfedni a nagy titkot, a földi élet keletkezésének mechanizmusát.

Áttörni a Föld kérgén
Bár a Föld kérge gyakorlatilag a "lábunk előtt hever", megközelíthetetlensége miatt jóval kevesebbet tudunk róla, mint ahogy azt közelsége indokolná. Pedig ennek a különleges szférának az alaposabb megismerése tudományos tudásvágyunk kielégítésén túl gyakorlati hasznot is hozhat, gondoljunk csak pl. a nemesfémbányákra! A film egy kalandos föld alatti utazás, mely során találkozunk Esta Van Heerden biokémikussal, aki legnagyobb meglepetésére életet fedezett fel a dél-afrikai Tau Tona aranybányában; Jim Head geológussal, aki új elmélettel állt elő a gyémántképződéssel kapcsolatban; és Peter Schultz-cal, aki egy 3,5 méteres ágyú segítségével igyekszik modellezni, hogy mi történne a Földdel, ha összeütközne egy hatalmas aszteroidával.

Apokalipszis a Földön
Kevés tudós szeret jóslásokba bocsátkozni a jövővel kapcsolatban. A geográfus Chris Scotese a közelmúltban mégis valami hasonlóra vállalkozott: megrajzolt egy térképet, mely a Föld domborzatát ábrázolja - 250 millió év múlva. A különös térképen a mai, elszórtan elhelyezkedő hét földrész helyett egyetlen összefüggő szuperkontinens látszik, melynek felszíne - egyes tudósok szerint - nem más, mint egy gigantikus, kiégett pusztaság. Valóban ilyen kietlen jövő várna a földi életre? A filmben klimatológusok, légkörkutatók és biológusok adnak hosszú távú előrejelzést unokáink számára.

Amerika születése
A hatalmas kiterjedésű, számtalan különleges geológiai képződménnyel büszkélkedő Észak-Amerika létét - csakúgy, mint a többi kontinensét - ma természetesnek vesszük. Szinte bele se tudunk gondolni, hogy volt idő, amikor még nyoma se volt a Földön. Ezért adódik a kérdés: vajon mikor kezdett el kialakulni bolygónk legősibb szárazföldje? És milyen folyamatok vezettek mai arculatának kifejlődéséhez? Az epizód hol csodás tájakon, hol pedig a régmúltban barangolva ezekre az izgalmas kérdésekre keresi a választ a téma avatott szakértőinek segítségével.

A villámcsapás
A sorozat korunk legaggasztóbb és legcsodálatraméltóbb természeti jelenségeinek ered a nyomába a tudomány és a technika modern eszközeivel felszerelkezve. Gyorsabb, mint a puskagolyó, hatszor forróbb, mint a Nap felszíne, és a homokot a másodperc törtrésze alatt üveggé változtatja. Földünk felszínét naponta közel nyolcmillió villámcsapás éri, a légköri elektromos kisüléseket mégis a legmisztikusabb természeti jelenségek között tartjuk számon. Ezen a helyzeten szertnének most változtatni a Mindennapi tudomány szakértői, akik az epizódban egyedülálló dologra vállakoznak: végigkísérik egy villám útját a keletkezéstől kezdve egészen a becsapódásig, és azon túl is, az emberi test legmélyéig?

A Nagy-tavak
Az köztudott, hogy az észak-amerikai Nagy-tavak a Föld leghatalmasabb édesvíz-rendszerét alkotják. De hogyan keletkeztek, s történetük során milyen változásokon estek át ezek a gigantikus állóvizek? És ami jelenlegi ivóvízhiányos világunkban talán a legfontosabb kérdés velük kapcsolatban: várhatóan miként alakul a jövőjük? A film ezekre a kérdésekre keresi a választ az Egyesült Államok és Kanada szépséges határvidékén kalandozva.

A mélység titkai
A sorozat korunk legaggasztóbb és legcsodálatraméltóbb természeti jelenségeinek ered a nyomába a tudomány és a technika modern eszközeivel felszerelkezve. Bár pontos feltérképezése és alapos megismerése számtalan gyakorlati haszonnal járhatna az emberiség számára, az óceánok aljzatáról kevesebbet tudunk, mint a Hold felszínéről. A epizód a több ezer méteres mélységek misztikus birodalmába lemerészkedve eddigi ismereteinket összegzi, és a lent látottak alapján arra is kitér, hogy miként születtek kontinenseink egykoron, és a távoli jövőben milyen vég vár majd rájuk...

A Grand Canyon
A Grand Canyonra sokan a Föld egyik leglátványosabb természeti képződményeként tekintenek. Bár az elmúlt száz évben a geológusok úgyszolván minden négyzetméterét átvizsgálták, a függőleges falú völgy máig számtalan földtani rejtélyt tartogat az utókornak. Annál is inkább, mert aki pontosan fel tudja tárni a fejlődéstörténetét, az az egész észak-amerikai kontinens múltjának megismerése felé nagy lépést tesz.

Az állatvilág titkai
E Discovery Channel-filmekből álló 20 részes DVD-sorozatból a természet legérdekesebb, leggyorsabb, legbüdösebb, legszebb, legkülönbözőbb vagy akár legemberibb szereplőit is megismerhetjük. Átélhetjük a farkasok és az emberek barátságát, találkozhatunk a világ leggyorsabb ragadozójával. Lemerülhetünk a bálnákkal a tengerek mélyére, átszelhetjük a felhőket a ragadozó madarak szárnyán, rejtőzködhetünk a szurikátákkal a földalatti labirintusok sötét üregeiben. Emberszabású majmokat, gepárdokat, grizzlyiket, óriáspolipokat, rénszarvasokat, jegesmedvéket, ázsiai elefántokat láthatunk testközelből, anélkül, hogy félnünk kellene. De azt is megtudhatjuk, melyik a tíz legbüdösebb állat. Felfedezhetjük Földünk természeti kincseit, s a filmek láttán büszkék lehetünk bolygónkra, mely tudjuk, igencsak védelemre szorul.