Ismeretterjesztes

Ősi hajósok
Milyen körülmények között került sor az első óceánkeresztezésre? Másképpen feltéve a kérdést: Mikor és hogyan jutott el az első ember Ausztráliába, erre a kizárólag hosszú hajózás által megközelíthető földrészre? Szándékos felfedezőútról volt szó, vagy csupán véletlenül botlott bele a déli kontinensbe valamelyik kalandos kedvű ember ősünk? És mi volt az a vívmány, amelynek birtokában a modern ember immár olyan zugaiba is eljuthatott a világnak, amelyek a felmenői elől még el voltak zárva? Az izgalmas filmben szakértők igyekeznek választ adni a történelmi jelentőségű, de egyelőre homályba burkolódzó utazással kapcsolatos dilemmákra. -

Ki ölte meg az aztékokat?
A legendás azték civilizáció kis híján eltűnt a Föld színéről, amikor az 1500-as években tízből nyolc ember egy járványsorozat áldozatává vált Közép-Mexikóban. A legtöbb tudós úgy véli, hogy az Újvilágot megtizedelő betegséget a spanyol hódítók hurcolták be az Atlanti-óceán túloldaláról; egy meglepő új kutatási eredmény viszont egészen más okokban látja az aztékok tragédiáját. Amennyiben az elmélet helytálló, a tömegek pusztulását okozó járvány a 21. században ismét felütheti a fejét?

Alaszka barlangi embere
Tim Heaton paleontológus a közelmúltban figyelemreméltó leletre bukkant a dél-alaszkai Prince of Wales-sziget egyik balangjában: egy fiatal férfi maradványaira, akit az aprólékos elemzés szerint medvék marcangoltak szét még valamikor rég, a homályba burkolódzó történelem előtti időkben. Heaton a neves régész, E. James Dixon segítségével ezenfelül további érdekességeket is kiolvasott a néhány jelentéktelennek tűnő fog- és csontdarabból: a ?barlangi ember? a húszas évei elején járhatott, elsősorban tengeri élőlényekkel táplálkozott, s a mellette talált eszközök anyaga alapján ugyancsak messziről érkezhetett. A filmben a 35 ezer évvel ezelőtti Alaszkába látogatunk a számtalan titkot őrző barlangi ember és az őt faggató tudósok idegenvezetésével?

Kleopátra (1963)
A filmtörténet egyik legkalandosabb sorsú és legnagyobb költségvetésű, gigantikus produkciója a Római Birodalom függésébe került Egyiptom híres-hírhedt uralkodónőjéről és szerelmeiről: Caesarról és Antoniusról. A közel négyórás filmeposz díszleteivel és csatajeleneteivel még a mai kor nézőjét is ámulatba ejti.

A Trianon szindróma (2008)
1920. június 4-én, a versailles-i kastély parkjában álló Nagy Trianon-palota dísztermében írta alá a magyar kormányküldöttség az I. világháborút lezáró és egyben a történelmi Magyarország megszűnését jelentő békeszerződést. E naptól kezdve Magyarország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezer négyzetkilométerre, lakosainak száma pedig 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. Mi történt? Mi vezethetett ide? Mi volt, mi lehetett az a bűn, amelyre ilyen súlyos büntetés volt a válasz?

Így veszett el Erdély ország 1940-1944 (2010)
A filmben egykori katonák a riportalanyok, akik élményeikről mesélnek, s mikor már meseszerűvé válna mindaz, ami megtörtént, a hadtörténész szakszerű összefoglalója rávilágít a mögötte, a politikai “húzásokra”, a kisded, néha személyes érdekhajhászásokra, amelyen ország, nemzet a tét. És közben a szövegkönyvíró folyamatosan kérdéseket vet fel, amelyek arra sarkallnak, hogy az idősek által mesélteket előkerítsük a memóriánkból, és felelevenítsük, kutassunk e négy év epizódjai után, s főként, hogy ne felejtsük el. Erdélyország e négy évét, amit bemutat a film, gyergyói szemszögből láttatják a filmkészítők: Zsigmond Attila és Bajna György. A film a 2010-es Lakitelki Filmszemlén elnyerte a fődíjat és a Duna Televízió díját.

Harcosok: Napoleon
Napóleon sok különleges képességgel rendelkezett. Ami azonban kiemelte a többi katona közül az két dolog volt: matematikai képességei, valamint a rettenthetetlen bátorsága.Egy „nincstelen” kapitányból kevesebb mint tíz év alatt vált Franciaország legnagyobb uralkodójává. Rövid idõ leforgása alatt létrehozta a legnagyobb birodalmat a Római Birodalom fennállása óta. De hogyan jutott el idáig Napóleon maga írta, hogy az egész Toulon ostrománál kezdõdött 1793-ban. Itt történt meg elõször ugyanis, hogy a francia vezetõk fölismerték kiemelkedõ taktikai képességeit, rettenthetetlen bátorságát és határokat nem ismerõ ambicióját. Ez a gyõzelem volt az, ami Napóleonban is tudatosította, hogy bármit el tud érni amire csak vágyik.Fontos gyõzelem volt, aminek következtében három nemzet csapatai kényszerültek kivonulni a francia földrõl. Ezzel megmenekült a Forradalom és Napóleon is elindult a legendává válás útján. A csata után Napóleont bátorsága, lélekjelenléte és keménysége miatt tábornokká nevezték ki. Ez a pillanat pedig örökre megváltoztatta õt magát és a történelmet is.

A legbátrabb város
Egy történet azokról, akik magyarok akartak maradni. Élve vagy holtan. A film egy kiemelkedõ, ám a jelentõségéhez képest széles körben még kevéssé ismert eseményrõl szól: 1919. január 29.-én a helybéli polgárok (vasutasok, iparosok, kereskedõk, orvosok, tanárok, diákok) és a környékben állomásozó katonák néhány egysége kiverte Balassagyarmatról a várost két hét óta megszállva tartó cseh csapatokat. A honmentõ akció jó néhány halálos áldozatot is követelt, és sokan megsebesültek az összecsapásokban. Az akkor alakulóban lévõ csehszlovák állam antant parancsnokság alatt álló hadserege azzal a szándékkal lépte át a demarkációs vonalat (az Ipoly folyót), s foglalta el Nógrád vármegye székhelyét, hogy majdani határait még délebbre tolja, s ezzel kész helyzet elé állítsa a nagyhatalmakat az elsõ világháború utáni helyzetet rendezni szándékozó párizsi béketárgyalásokon. A példaértékû városi összefogás azonban megakadályozta, hogy a cseh légió katonái hosszú távra berendezkedjenek az Ipoly bal partján, s ezzel megmentettek egy darabka Magyarországot a jövõnek. (Tették ezt "az akkori magyar kormány behódolást sürgetõ felszólítása ellenére".) A dicsõ emlékek mellett tehát máig kézzelfogható eredménye van a kiontott vérnek, ezt a gyõzelmet senki idegen hatalom nem írta felül, Balassagyarmat ma is Magyarország része.

Bunker
1944 júniusa. Az elõrenyomuló szövetségesek elõl menekülõ német katonák egy csoportja elhagyatott bunkerre bukkan az erdõben, amit csak egy meggyötört öreg és egy tapasztalatlan fiatal katona õriz. Az ellenség elöl itt megbúvó katonáknak azonban hamarosan rá kell döbbenniük, hogy a bunker sötét alagútjaiban még félelmetesebb ellenség vár rájuk, mint a harcmezõn, mivel a sötétben saját félelmeikkel kell szembenézniük.

Dzsingisz Kán
Dzsingisz kán azért háborúzott, hogy véget vessen a háborúknak. Számtalan csatát megnyerve létrehozta saját országát, mely nagyobb volt mint bármely földi birodalom elõtte vagy utána. Egész életét beárnyékolta a születését övezõ titok. Az apja, Jeszügej erõszakkal ragadta el anyját, Höelünt a törzsétõl. A frígybõl megszületõ fiatal harcos a Temüdzsin nevet kapja. Apja halála után bizonyítania kell, hogy méltó a törzs vezetésére és tényleg a Kék Farkasok õsi vérébõl származik. Dzsamuka, leghûbb barátja és fegyvertársa ellene fordul, mikor mindketten egyazon asszony, Bolte szerelmére pályáznak. Kettejük csatáját Temüdzsin nyeri, csakúgy mint ezt követõ harcukat, amit a "kánok kánja" címért folytattak. Immár minden mongolok fejedelmeként veszi fel a Dzsingisz nevet, mint a földek és vizek ura...

Átkelés
Az Egyesült Államok történetének sorsdöntõ pillanataiban játszódik a történet. 1776 december: hat hónapja tart az amerikai telepesek függetlenségért vívott háborúja. Az anyaország, Anglia óriási erõket mozgósít az elszakadás meghiúsítására. Porosz zsoldoshadsereggel megerõsítve sorozatos csapásokat mér George Washington kontinentális hadseregére. Washington és szárnysegédje, Mercer tábornok a kemény tél és a totális vereség árnyékában merész húzásra szánja el magát: karácsony éjjelén átkelnek a folyón és meglepik az ünnepi alkoholmámorban táborozó poroszokat... /

Naresuan herceg; Királyi vér
Azon a földön, ahol a Mekong folyó a tengerbe fut, két király vívta véget nem érő háborúit; Pegu ura és Ayudhaya királya. Rettentő seregeket vezettek harcba, hogy kivívják maguknak a győzelmet. A kor legkitünőbb harcosai estek el a csatatereken. A XVI. Század alkonyán a véres csatákból a Pegui királyság kerül ki győztesen, leigázva ezzel Ayudhaya bátor királyságát. A népet szolgasorba taszítják, az uralkodót és egész udvartartását pedig Peguiba száműzik. A száműzöttek között van a leigázott király utolsó reménye az oyudhaya-i trónörökös, Naresuan herceg is. A herceg neveltetését apja legfőbb ellensége vállalja magára.

Harcosok - Attila, a hun
A korai 5. században, egész Európa és Ázsia sorsa egy ember kezében volt. Ez a férfi volt Attila akit Isten Ostorá-nak is neveztek. Attila hírhedt volt kielégíthetetlen ambíciójáról és irtózatos kegyetlenségéről ugyanakkor okos és taktikus vezetőként rengeteg ember csodálatát és támogatását nyerte meg. Sikeres, egyben kiszámíthatatlan hadvezér volt. Amikor megsemmisítő vereség fenyegette csapatait, olyan döntéseket hozott, amelyekkel meglepte az ellenfeleket egész csaták végkimenetelét változtatva meg. Hosszas harcok árán bevezette elcsigázott és demoralizált csapatait a római birodalom szívébe, hogy megpróbálja megszerezni a legnagyobb dicsőséget amiről egy barbár csak álmodhat. Elfoglalni Rómát. Hatékony támadásai rettentően szétzilálták az egész római birodalmat, végzetesen sebezhetővé téve azt a külső támadókkal szemben. Rövid időn belül az utolsó római császár is lemondásra kényszerült és Attila úgy vonult be a történelem könyvekbe mint a legnagyobb harcos, aki nem csak Róma, de Isten ostora is volt.

Harcosok: Spartacus
Időszámitásunk előtt 73-ban egy szolgálatot megtagadó római katonát eladtak rabszolgának. Ez a katona, pár hónappal később, már gladiátor és rabszolgatársaival együtt a legnagyobb felkelést vezette a Római birodalom ellen, ami később „gladiátorháborúként” vonult be a történelemkönyvekbe. A katona neve Spartakus volt. Különleges látásmódja, taktikai érzéke és bátorsága sikerre segítette a legyőzhetetlennek tartott római légiókkal szemben vívott ádáz csatákban. A harcok a Római birodalmat alapjaiban rengették meg és Spartakus az elnyomott emberek példaképévé vált szerte a világban. A Silarus folyó melletti végső csatában Spartakus seregét legyőzték, és bosszúból a győztes rómaiak hatezer elfogott rabszolgát feszítettek keresztre a Rómából délre vezető Via Appia mentén.A kegyetlen római hadvezér Crassus a kereszteken hagyatta a holttesteket. Látványukon még éveken keresztül borzadtak a Via Appián haladók.

A sas leszállt
1943-ban Hitler parancsot ad Canaris tengernagynak Anthony Quayle, hogy raboltassa el legfőbb ellenfelét, magát Churchillt. Max Radl ezredes Robert Duvall irányítja a kivitelezhetetlennek tűnő akciót. Hamarosan megtalálja a megfelelő embereket is: az Angliában nevelkedett Steiner ezredest Michael Caine és egy angolok ellen harcoló írt, Devlint Donald Sutherland. Az angliai német kémek szerint Churchill a közeljövőben egy kis angliai faluban tölt néhány napot. Úgy tűnik tehát, minden esély megvan arra, hogy sikerrel teljesíthessék a Führer parancsát.